A koronázási jelképek

 

A korona a legfontosabb koronázási jelképünk mert fõként a koronával jelezzük, hogy ki a király. A korona különbözõ idõbõl és helyrõl származik,és elõször Szent István kapta meg II. Szilveszter Pápától.   A gömb a jogar tetején  hegyikristályból van. Három oroszlán van az oldalán és a X. században Egyiptomban készült.       

Magyar korona

A magyar királyi korona a középkor egyik legfontosabb koronázási emlékei közé tartozik és az elsõ magyar uralkodóo I. István király nevéhez fûzõdik. A szent király koronájának“ is nevezik, mivel I. István királyt szentté avatták, nagy érdemeiért szerzett a kereszténység terjesztésében Magyarországon.

A korona a 12. század végébõl származik és két részbõl áll. Egy idõsebb bizánci homlokkötõbõl corona greaca“, mely zománcozott lemezekkel, drágakövekkel és pendíliákkal van díszítve, másik részét képzi az újabb corona latina“, mely a koronát szférikus kereszttel zárja. Tetején aranykereszt zárja, melyet a korona legfontosabb részének tartanak. A Szent Kereszt ereklyével hozzák összefüggésbe és a tradíció szerint akinek a birtokában van, elnyeri vele a hatalmat is.

Jogar

A 12. századtól a koronázási ékszerek része. A jogar tulajdonképpen megezüstözött lemezekkel bevont fapálca, melyre egy hegyikristályból való szabálytalan gömb van ráerõsítve. A gömbön három ülõ oroszlán ábrázolása látható. A gömb arany rámába van erõsítve, melybõl aranygolyók lógnak aranyláncokon. A jogar aranyozott burkolata finoman díszített. A kristálygolyó iráni-perzsa mesterek alkotása és a 10. századból származik. Az ezüstfogóját egy Közép-Európai aranymûves készítette a 11. és 12. század derekán. A jogart valószínûleg III. Béla király készíttette.

Alma

Az országot jelképezõ arany alma a legfiatalabb magyar koronázási ékszer és valószínûleg az Anjou-házi Nagy Lajos uralkodása idején lett a koronázási jelképek része a 14. században. Üreges aranyozott gömb, eredetileg a Golgota földjével töltve, arany apostoli kereszttel és az Anjou uralkodó család címereivel díszítve.

Kard

A koronázási kardot a 16. században készítették Velencében és a magyar királyok az aranysarkantyús vitézek felavatására használták. Az eredeti koronázási kard már régen a 16. század elõtt elveszett. Állítólag Anna, V. István testvére vitte Csehországba, ahol a prágai Szent Vitus székesegyház kincstárában van elhelyezve. Viking eredetû fényûzõ kard csontdíszítéses markolattal. Állítólag Szent István király tulajdona volt.

Szent István király palástja

Az egyetlen koronázási jelkép, mely közvetlenül összefügg Szent István királlyal ez a koronázási palást. A bíborszínû selyem miseruha zöld rozettákkal van átszõve, és a szentek alakjainak hímzett ábrázolásával, kik az ünnepélyes Te Deum dicsõitõ himnuszt éneklik. A hímzett felirat bizonyítja, hogy a miseruhát I. István király és Felesége Gizella ajándékozta 1031-ben a Szûz Mária székesegyháznak Székesfehérvárott, mely a magyar királyok koronázási és temetkezési székhelye volt.                                      

Készítette: Monori Krisztián